...márNem kell a kialudt láng.de emlékeim börtönébe vagyok zárva.
Van az úgy, hogy bárhogy is várom a jéghideg ágyon nem jön az álom.Nélküled semmit sem ér ez az élet. A végzet méreg a négyzeten:úgy hiányzol!
Gyere velem!Nem késhetem le a sorsom.Az izgalmat lehet elrontom, de tudom előre a végét. Eszed taszítana.De belsőd súgja kell még.