"Felvételi döntés: Besorolást nyert. Pótfelvételi eljárás során felvételi összpontszáma elérte a költségtérítéses képzés ponthatárát."
Azt hiszem, már tudom, hogy mi hiányozhatott annyira.
Először is, hiányzott a sorsom, hogy nem tudtam mi lesz velem. Még fogalmam se volt az életemről, legalábbis a továbbiról még nem.
Mostmár valami dereng.
Aztán hiányzott a másik felem is. Bármennyire is dilis, és hiába is haragudtunk egymásra, amikor együtt vagyuk minden annyira más. Nem tudunk komolyan venni ilyen apróságokat, mert az élet megnevelt mindkettőnket és sajnos ettől sokkal rosszabb dolgokban is volt részünk.
A lényeg, hogy mindig ott vagyunk egymásnak. Még akkor is, ha néha nem beszélünk.
De legbelül, ott, valahol nagyon mélyen, ugyanazt érezzük.
A remény lengi körül a lelkemet.
